Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Charles Michelt, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn diplomáciai látogatásra érkezik Budapestre, hogy enyhítse az Európai Unió és Magyarország között a jogállamisági kérdések miatt növekvő feszültséget, és megállapodást kössön Orbán Viktor miniszterelnökkel. A lépés közvetlenül a december 14-15-re tervezett, kulcsfontosságú uniós csúcs előtt történik, ahol Ukrajna esetében a magyar kormány vétózásra készül a csatlakozás és a további támogatások kérdésében.
Az uniós kormányokat képviselő tárgyalók és az Európai Parlament áttörést értek el hétfőn, amikor véglegesítették a lítiumhoz és a nikkelhez hasonló létfontosságú ásványi anyagok államközösségen belüli ellátására vonatkozó célértékekről szóló megállapodást. Ez része az Európai Unió szélesebb körű stratégiájának, amelynek célja, hogy csökkentse a harmadik országoktól – különösen Kínától – való függőségét a tiszta ipari termékek előállításához nélkülözhetetlen fémeknél.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután Berlinbe utazott, ahová Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szervezett konzultációt az Európai Unió stratégiai menetrendjéről több uniós tagállam vezetőjének részvételével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzetének folyamatos romlására adott válaszul az Európai Tanács bejelentette, hogy a megszokott egyéves meghosszabbítás helyett hat hónappal, 2024. május 14-ig meghosszabbítja korlátozó intézkedéseit. A 2017 novembere óta hatályban lévő intézkedések közé tartozik a fegyverembargó, a belső elnyomáshoz szükséges felszerelésekre vonatkozó korlátozások, az utazási tilalom és 54 személy vagyonának befagyasztása – közölte a tagállamokat tömörítő szervezet hétfőn.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói egy péntek késő esti egyeztető ülésen véglegesítették az Európai Unió 2024-es költségvetéséről szóló megállapodást. Bár így eldőlt, hogy jövőre milyen célokra költhet az Európai Bizottság, de a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát (MFF) még fúrja több tagállam, köztük Magyarország is. Ezen múlhat Ukrajna támogatása és a közös hitelfelvétel törlesztése is, valamint az egész EU működése a jövő évben. De a Portfolio-nak bizottsági források arról beszéltek, van terv arra, hogy a magyar kormány vétója miatt ne váljon fizetésképtelenné az EU.
Megállapodásra jutott az Európai Parlament és az Európai Tanács az új uniós, választásokra kiterjedő politikai szabályozásokról. A tervezett változtatások előírják a politikai hirdetések egyértelmű címkézését, részletezve a finanszírozási forrásokat, a költött összegeket, a konkrét választásokhoz való kötődést és a célközönséget, lehetővé téve a polgárok számára, hogy megkülönböztessék a politikai üzeneteket. Az adatokkal való visszaélés megelőzése érdekében az online politikai hirdetések csak hozzájáruláson alapuló adatokkal használhatnak célzási technikákat, megtiltva az érzékeny személyes adatok felhasználását, fokozva az elszámoltathatóságot.
A spanyol uniós soros elnökség a magyar érdekeknek megfelelően módosította a gazdasági kormányzásra vonatkozó szabályozás tervezetét, amelyet így előzetesen Magyarország is támogat – derül ki a fontos fejlemény a Pénzügyminisztérium hétfő esti közleményéből.
Felháborodást váltott ki Szlovákiában Robert Fico feltételes támogatása az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel kapcsolatban. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője rosszallással fogadta a jelenlegi miniszterelnök egyezkedő álláspontját, és felszólította a kormányfőt a választási ígéretének betartására - számolt be róla az Euractiv.
Állam- és kormányfői vitát tartottak tegnap az uniós költségvetési felülvizsgálatról. A vitát követően az Európai Tanács naprakésszé tette álláspontját az izraeli eseményekről, „humanitárius célú szünetek” beiktatására hívva fel Gázában, és egy békekonferencia közeli megtartását sürgetve, írja a Szabad Európa.
A közelmúltban az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) azt javasolta, hogy a választott képviselők aktív szerepet vállalhassanak az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában az uniós választásokat követően. Az AFCO által szerdán jóváhagyott jelentéstervezete a Parlament, az Európai Tanács és a vezető jelöltek közötti tárgyalásokra szólít fel közvetlenül az európai választások után. A javaslat célja, hogy közös jelöltet állítsanak fel, ezzel növelve a Parlament befolyását a döntéshozatali folyamatban, mielőtt az Európai Tanács javaslatot tesz a Bizottság elnökére.
Ma este fél 6-ra rendkívüli online EU-csúcsot hívott össze Charles Michel európai tanácsi elnök az izraeli-palesztin konfliktusról azért, hogy egységes álláspontot tudjon kialakítani a 27 állam- és kormányfő az összetett kérdésben.
Noha az elmúlt időszakban pozitívabb hírek jöttek Magyarország ügyéről a kohéziós források orvoslását rendezni hivatott horizontális feljogosító feltételek kérdéséről, most a Népszava arról értesült, hogy újra előveszi az Európai Tanács az uniós jogi atombombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárást. Nem tudni, hogy milyen lépések jöhetnek, de a legsúlyosabb következmény a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztése lehet az Európai Tanácsban.
A december közepi uniós csúcstalálkozón politikai felhatalmazást adhatnak az állam- és kormányfők arra, hogy megkezdődhessenek az EU-csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – tudta meg a Politico három illetékes diplomata jelzései alapján.
Az uniós ügyekért felelős miniszterek a spanyolországi Murciában gyűltek össze, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét és az új tagokkal - többek között Moldovával, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával - való bővítését. A találkozók középpontjában az áll, hogy az EU hogyan tud alkalmazkodni a potenciális új tagok befogadásához és a zökkenőmentes integrációs folyamat biztosításához. Mindez pedig Magyarország és Lengyelország uniós pályafutását is meghatározza.
Az Európai Unió külügyminiszterei a következő hetekben Kijevben találkoznak - jelentette be hétfőn Josep Borrell, az EU vezető diplomatája. Mindez azt is jelenti, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is Ukrajna háború sújtotta fővárosába kell, hogy látogasson, ami az első útja lehet ide a háború kitörése óta. A katonai segítségnyújtás bővítése és a szankciók esetleges szigorítása lehet a legfontosabb téma.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
A tagállamokat tömörítő Tanács ma újabb fél évvel jövő március 15-ig meghosszabbította az oroszellenes szankciók azon körét, amelyek magánszemélyek és intézmények ellen szólnak – derült ki a Tanács szerdai közleményéből.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
Éppen aznap, amikor az uniós tagállamok elfogadták az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó rendeletet, közismertebb nevén a "chipekről szóló jogszabályt", bejelentette a saját chip stratégiáját a német kormány is. A gazdasági tárca anyagából kiderült, hogy Németország a következő években 20 milliárd eurót (7560 milliárd forint) tervez befektetni a chipgyártásba.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szerintük kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg egyetlen nap alatt.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén.
Ezt állítja az ukrán vezér, aki rálát az adatokra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
